II. József császár türelmi rendelete után a protestánsoknak meg volt engedve új templomok építése. Az alsó, felső, és közép büki, és a lócsi evangélikus vallásúak, egyesülve
1784. jan. 3-án Sopron megyéhez folyamodtak, azért hogy templomot építhessenek. A kérvényt rögtön elfogadták, és küldöttséget küldtek. Ez a küldöttség 1784. jan. 17-én megérkezett Bükre. Az ügyet megvizsgálták, és úgy találták, hogy templomot lehet építeni. Az építési engedélyt 1784. márc. 29-én a Nemzeti Magyar Királyi Helytartótanácsa megadta.
A hívek még ezen év április 27-én közgyűlést tartottak. Lelkésznek meghívták Kis Dánielt. A templom elkészültéig, az istentiszteleteket Fodor Ferenc pajtájában tartották. A gyülekezet anyakönyvei 1784. július 1-től kezdődnek. A templom 1785-ben készült el és ádvent első vasárnapján szentelték fel. Torony még nem volt rajta, a harang falábakon állt. 1822-ben a templomot újból bezsindelyezték és kimeszelték. 1823-ban a harang megrepedt, s ezt Sopronban újra öntötték. 1826-ban építették a 13 és fél öl magas, 2 és fél öl széles négyszögletű tégla tetőzetű sudár tornyot. 1830-ban a régi oltár és szószék helyett új készült.
1837-ben tűzvész pusztította Alsóbük egész nyugati részét, amely nem kímélte az egyházi épületeket sem. Leégett a paplak a tanítólak és a harang is megrongálódott.
A templomépítés 100. évfordulójára a tornyot bádogtetővel látták el. A nőegylet csillárral, vas oltár kerítéssel, 6 értékes gyertyatartóval, egy kék és egy fekete bársonyterítővel, úrvacsorai bortartó kannával, és egy új oltárképpel gazdagította a templomot. Ez az oltárkép ma is megtekinthető, Jézusnak a Gecsemáné-kertben való imádkozását ábrázolja.
A XX. század első felében a világháborúk szegényítették a büki templomot is: elvittek harangot, orgonasípokat. Az utóbbi 20 évben folytonos állagjavítással igyekszünk megőrizni őseinktől kapott örökségünket.
